image-38189-CIMG9306.w640.JPG
image-39502-CIMG3087.w640.JPG
image-39505-IMG_9231.w640.JPG
image-39507-rétes2.w640.JPG
Rétes készítésnél:
  • csak jó minőségű lisztet használjunk! Amikor megtaláltuk az igazit, ragaszkodjunk hozzá, mint a leghűségesebb társunkhoz.
  • minél tovább dagasztjuk a tésztát, annál simább, könnyebben nyújtható anyagot kapunk. Széthúzás előtt olvasztott zsírral kenjük át, így könnyebben nyújtjuk, és ha véletlenül a széle ráfordulna, akkor sem fog odaragadni, óvatosan le tudjuk fejteni róla.
  • a legombolyított tésztát célszerű egy-két evőkanálnyi langyos vízzel újra átgyúrni, hogy kellő állagú, simaságú legyen az alapanyagunk. Fontos, hogy legalább fél órát álljon, mielőtt széthúzzuk.
  • a kidagasztott, kicipózott, zsiradékkal átkent tésztákat előmelegített lábasokkal, vagy zománcos tálakkal fedjük le, akkor még hamarabb lehet nyújtani a rétest, és a konyharuhánk sem lesz zsíros.
  • a káposztás réteseket utólag csak nagyon kicsit zsírozzuk, mert a párolás során is használunk zsiradékot.
  • a rétes nyújtása közben ne viseljünk a kezünkön ékszert. A hosszabb körmökkel is óvatosan bánjunk, inkább csak a kézfejünkkel, begörbített ujjakkal húzzuk a tésztát, nehogy kiszakadjon.
  • a rétes töltelékéhez friss, vagy befőtt gyümölcsöt használjunk.  A fagyasztott azért nem az igazi, mert az nagyon sok nedvességet tartalmaz, és eláztatja a rétestésztát. Ha mégis túl lédús a gyümölcsünk, akkor a levét felszívja a pirított búzadara, illetve a dió is.
  • a cukros mákot ne keverjük össze a reszelt tökkel, mert akkor hirtelen levet ereszt, nem lehet beletenni a tésztába. Ugyanígy a túrós töltelékbe is csak utolsó pillanatban keverjünk cukrot.
  • amikor tepsibe tesszük, kistányérral, vagy fedővel vágjuk el a rétest, akkor nem nyílik szét, és nem folyik ki belőle a töltelék.
  • a sodort (zsíros) rétesből érdemes egyszerre nagyobb adagot gyúrni, hiszen egy-egy rúdnak elegendő mennyiséget folpackba csomagolva, mélyhűtőben sokáig eltarthatunk, kiengedés után pedig csak sodorni, tölteni és sütni kell. Amennyiben maradna a rétesből, másnap letakarva melegítsük át a sütőben, olyan lesz, mint ha frissen készült volna.
image-38196-batyu.w640.JPG
image-38198-Kapros.w640.JPG
image-38199-CIMG9295.w640.JPG
image-38201-CIMG9308.w640.JPG
Kelt tésztáknál:
  • a lisztet munka előtt célszerű átszitálni, ettől is lazább lesz a kalácsunk.
  • fontos, hogy minden hozzávaló langyos legyen.
  • lehetőleg ne műanyag edényben dagasszunk, hanem üveg, vagy zománcos tálban, mert a műanyag edényhez a kéz melege miatt jobban tapad a tészta.
  • az élesztő legyen friss, a tej pedig langyos.
  • dagasztáshoz használjunk tejfölt tej helyett, még finomabb, foszlósabb lesz a kalács.
  • aludttejjel kidolgozva több napig friss marad.
  • behajlított ujjakkal, mindig kívülről befelé haladva dolgozzuk át a tésztát.
  • a tésztába ne tegyünk sok cukrot, mert az lehúzza a tésztát.
  • a tojások sárgája puhítja a kalácsot, fehérjét csak kevesebbet tegyünk bele.
  • a vajat, vagy margarint olvasszuk fel a tejben, úgy dagasszuk a tésztába, így nem fog megrepedni a kalácsunk.
  • a tésztát jó hólyagosra ki kell dolgozni, ehhez felfelé húzzuk, hogy munka közben jó sok levegő menjen bele.
  • célszerű kézzel kidagasztani, mert a tészta igényli a kéz melegét, attól lágyabb, jobb minőségű lesz.
  • vannak helyek, ahol gyúródeszkához csapkodják, vagy sodrófával megverik a tésztát, hogy még simább legyen.
  • akkor készültünk el a dagasztással, ha már letisztul a kezünkről a tészta. Kevés liszttel szórjuk meg a tetejét, nyomjuk bele az egyik ujjunkat, és ha lassan, könnyen jön felfelé, akkor biztosan jó lesz.
  • ha tejjel megkenjük a kalács tetejét sütés előtt, akkor szép piros lesz. Sütés után is érdemes átkenni, hogy puha legyen a kalács.
  • célszerű a tepsi alá vízzel telt tálkát tenni, hogy megfelelő mennyiségű párát kapjon sütés közben.
  • ne nyitogassuk túl gyakran a sütő ajtaját, az illatok úgyis jelezni fogják, ha már elkészült a kalács.
  • krumplis tésztáknál a burgonya főzőlevét ne öntsük ki, azt is használjuk fel a dagasztásnál.
  • kelesztés után már csínján bánjunk a tésztával. Legjobb, ha kézzel húzkodjuk szét. A tepsiben sütés előtt még pihentessük kicsit.
  • a zsiradék segít abban, hogy másnap is friss legyen a tészta. Zsírt, vajat, vagy olajat is használhatunk, ki mire esküszik.
image-38202-Palacsintás_rétes_3.w640.JPG
image-38204-5a.w640.JPG
image-38206-IMG_1492.w640.JPG
image-38208-P4134610.w640.JPG
A tojás főzése közben tegyünk kevés sót a vízbe, nem reped meg a héja, és könnyebb megtisztítani.
Gyakran előfordul, hogy felütjük a tojást és kis héjdarabkák kerülnek a fehérjéhez. Vízbe mártott kiskanállal könnyen kiszedhetjük.
Keményebb lesz a tojáshab, ha csipetnyi sóval együtt verjük fel.
A kolbászt jó alaposan mossuk át hideg vízzel, és könnyedén le tudjuk szedni a bőrét.
A húsos levesekbe csak a főzés második felében adjunk sót, mert úgy könnyebben puhul az étel.
A rántott húst sütőben is kisüthetjük, ilyenkor kevés tejet és étolajat tegyünk a felvert tojásba, és sütés előtt spricceljük meg a tetejét is zsiradékkal – a legjobb a tökmagolaj. Finom, porhanyós lesz.
A vöröshagymát tisztítás előtt hűtsük le, akkor nem fog dőlni a könnyünk munka közben.
A húsokat célszerű a felhasználás előtti napon befűszerezni, és ebben a pácban állni hagyni, így sokkal ízletesebb lesz.
A gombafejeket folyóvíz alatt, alaposan mossuk át, nem szükséges meghámozni.
A gombafejeket csak sütés előtt sózzuk, mert ha sokáig áll a sóban, akkor átvizesedik, és nem lesz ropogós.
A pörkölt alá apránként, mindig csak egy kevés vizet öntsünk, akkor lesz az igazi.
A piskótához mindig jó minőségű, házi tojást használjunk, ne sajnáljuk az időt a sárgák kikeverésétől, és a fehérje habot óvatosan, lassú mozdulatokkal keverjük bele.
Keményebb lesz a hab, ha csipetnyi sóval együtt verjük fel. Citromlé, vagy kevés ecet fényesebbé teszi.
A tojásfehérje hab akkor jó, ha a felfelé fordított tálból nem esik ki a keményre vert hab.
A tejjel kikevert palacsinta alapot szódavízzel hígítsuk, attól könnyebb lesz a palacsinta. A tésztához célszerű étolajat is adni, akkor a sütéshez már csak minimális mennyiség kell.
A vadhúsból készült levesnek is jó leszedni a habját, így tisztább lesz az étel.
Azoknál az ételeknél, amelyeket ötven percnél hosszabb ideig főzünk, a paprikát csak később tegyük az ételbe, mert különben az étel megkeseredik.
Friss savanyú káposztát úgy készíthetünk, hogy a káposztát lereszeljük, besózzuk, két-három napig ebben állni hagyjuk, majd teszünk a tetejére egy szelet kenyeret, és két nap múltán kész a kovászolt káposzta.
A lebbencstészta akkor lesz igazán finom köret, ha kifőzés után kisütött szalonna zsírjával összekeverjük, és ezzel két-három órát állni hagyjuk.
Ha a szalonnát egy darabban hagyva mindkét irányból bevágjuk a bőréig, akkor könnyebben tudunk apró kockákat készíteni belőle. A végén átfordítva, egy mozdulattal levághatjuk róla a bőrt.
Ízletesebb lesz a lecsó, ha a magot is belevágjuk.
A tavaszi fogású halak a legízletesebbek, mert télen kitisztul a halhús.
A halszeleteket érdemes felhasználás előtt két-három órával alaposan besózni és így pihentetni.
Kukoricalisztbe forgatva sokkal ropogósabb lesz a sült hal.
A húst érdemes klopfolás előtt sózni, így jobban átveszi az ízeket.
A dagadót ne töltsük túl, mert sütés közben szétreped, és túl vékony lesz a hús.
Az igazi házi kacsát csak sóval és őrölt borssal kell fűszerezni, más nem kell hozzá.
Akkor lehet tudni, hogy megfőtt a bab, amikor már nem zörög a fazékban keverés közben.
A spárgát alaposan meg kell tisztítani, akkor nem lesz keserű az étel.
Ha a tojást túl sokáig főzzük, akkor a sárgája megzöldül.
A zöldbabból és cukkíniből készült leves kapros-fokhagymás fűszerezéssel nagyon jó méregtelenítő, tisztító hatású étel.
A bárányhús, magas víztartalma miatt vesebetegeknek különösen ajánlott.
A paszternák levele a legjobb ételízesítő.
A megfőtt gesztenyét könnyebb tisztítani, ha félbevágva fokhagymaprésen átnyomjuk. A héja bent marad, a gesztenye tisztán jön ki.
A káposztára az ecetet csak a párolás végén öntsük rá, mert különben a savak megkeményítik az ételt.
A habarást nem kapja össze az étel, ha a tejjel simára kevert liszthez ütünk egy tojást, és arra csipetnyi sót szórunk. Ezután keverjük hozzá a tejfölt, és hígíthatjuk tejjel a megfelelő sűrűségűre.
A somogyi krumplinak szép sárga színe van, kevesebb tojást kell adni hozzá.
image-38210-IMG_2358.w640.JPG
image-38211-IMG_2363.w640.JPG
image-38212-IMG_2403.w640.JPG
image-38213-keny.w640.JPG